Rodosz egyik legérdekesebb tulajdonsága, hogy egyetlen nap alatt két egészen eltérő arcát is láthatjuk a tengernek.

Programajánló:

Reggel Falirakiban előfordulhat, hogy szinte mozdulatlan, üvegszerű víz fogad bennünket. A fenék tisztán látszik, a kisebb halak nyugodtan úszkálnak a sekély részeken, és alig érkezik hullám a partra.

Néhány órával később átautózunk a sziget nyugati oldalára, például Ixia vagy Ialyssos környékére, és egészen más kép tárulhat elénk.

Fodrozódó vízfelszín.

Erős szél.

Hullámok.

Szörfösök.

A parton lobogó zászlók.

Majd eljutunk Prasonisibe, ahol akár néhány száz méteren belül is látványosan különböző állapotú vizet láthatunk.

Hogyan lehetséges mindez egyetlen szigeten?

A válasz elsősorban négy tényezőben keresendő:

szél, hullámzás, áramlatok és partforma.

Ezek együtt határozzák meg, milyen arcát mutatja aznap Rodosz tengere.

A legfontosabb szereplő: a szél

Ha meg akarjuk érteni Rodosz tengerét, először a levegőt kell megértenünk.

A tenger felszíne ugyanis állandó kapcsolatban van a fölötte mozgó levegővel.

Amikor a szél végigsöpör a vízfelszínen, energiát ad át neki. Először apró fodrok jelennek meg. Ha a szél tartósan és megfelelő távolságon keresztül fúj, ezekből egyre nagyobb hullámok fejlődhetnek.

Minél erősebb a szél, minél hosszabb ideig fúj, és minél nagyobb vízfelület áll rendelkezésére, annál jelentősebb hullámzás alakulhat ki.

Rodoszon augusztusban ennek egyik legfontosabb mozgatója a híres nyári északi szél:

a Meltemi.

Mi az a Meltemi?

A Meltemit a meteorológiai szakirodalom Etesian wind, vagyis etéziai szél néven ismeri.

Ez nem egy rövid ideig tartó vihar, hanem a keleti Mediterráneum jellegzetes nyári légköri rendszerének része.

Az etéziai szelek tartós, jellemzően északi komponensű szelek, amelyek nyáron rendszeresen fújnak az Égei-tenger felett. Tudományos klimatológiai vizsgálatok szerint ezek a szelek a keleti Mediterráneum egyik legjellegzetesebb nyári légköri jelenségei.

A legerősebb időszakuk rendszerint:

július és augusztus.

Vagyis pontosan akkor, amikor Rodoszon a legtöbb turista tartózkodik.

Miért alakul ki a Meltemi?

Nagyon leegyszerűsítve két nagy légköri rendszer közötti nyomáskülönbség segíti elő.

Nyáron a Balkán és a keleti Mediterráneum térségében olyan légnyomási helyzet alakulhat ki, amely tartós északi légáramlást hoz létre az Égei-tenger fölött.

Ehhez társul a forró közel-keleti térség alacsonyabb légnyomása.

Az eredmény:

észak felől dél felé áramló száraz levegő.

Ez a rendszer nem kizárólag Rodoszt érinti.

A Meltemi végigsöpörhet:

az Égei-tengeren,
a Kükládokon,
Krétán,
a Dodekanészosz térségén,
és Rodoszon is.

A Meltemi nem feltétlenül rossz

A turisták gyakran úgy beszélnek róla, mintha valamilyen kellemetlen időjárási esemény lenne.

Pedig augusztusban sokszor éppen a Meltemi teszi elviselhetővé a rodoszi hőséget.

Képzeljünk el egy 34 °C-os augusztusi délutánt teljes szélcsendben.

A nap erősen süt.

A talaj felforrósodik.

A levegő mozdulatlan.

Majd ugyanezt 20–30 km/h körüli légmozgással.

Az érzékelt hőmérséklet egészen más lehet.

A szél:

segíti a test hőleadását,
csökkenti a fülledt érzetet,
mozgatja a levegőt,
kellemesebbé teheti a strandolást.

Van azonban egy veszélyes oldala is.

A szél miatt kevésbé érzed, mennyire erősen süt a nap.

Ezért szeles napon különösen könnyű leégni.

Miért sokkal szelesebb Rodosz nyugati partja?

Ez az egyik legfontosabb kérdés.

Rodosz hosszúkás sziget, amely nagyjából észak–déli irányban helyezkedik el.

A nyári északi–északnyugati szelek így elsősorban a sziget:

nyugati és északnyugati oldalát

érik közvetlenül.

Ialyssos, Ixia és a nyugati partszakasz jóval nyitottabb a szél felé.

Ezért ott gyakrabban tapasztalható:

erősebb légmozgás,
fodrozott vízfelszín,
nagyobb hullámzás,
intenzívebb part menti vízmozgás.

Nem véletlen, hogy Ixia és Ialyssos a szörfösök és windsurfösök kedvelt területe.

És miért nyugodtabb Faliraki?

Faliraki Rodosz keleti oldalán található.

A sziget tömege és domborzata részben „árnyékot” képez az északnyugati irányból érkező széllel szemben.

A szél természetesen Falirakiban is érezhető.

Nem arról van szó, hogy ott mindig teljes szélcsend uralkodik.

A különbség inkább az, hogy az uralkodó nyári légáramlás sok helyzetben kevésbé közvetlenül éri a keleti partot.

Ezért Falirakiban gyakran:

kisebb hullámok vannak,
nyugodtabb a felszín,
kellemesebb az úszás,
könnyebb kisgyermekekkel strandolni.

Ugyanez sokszor igaz:

Kallitheára,
Ladikóra,
Anthony Quinn Bayre,
Tsambikára,
Stegnára,
Lindos környékére.

Ez azonban nem garancia.

Erősebb vagy eltérő irányú időjárási helyzet esetén a keleti parton is kialakulhat hullámzás.

Miért változik meg délutánra a tenger?

Sok nyaraló megfigyel egy érdekes jelenséget.

Reggel:

szinte tükörsima a víz.

Délután:

már fodrozódik vagy hullámzik.

Ennek gyakran az az oka, hogy a nappali felmelegedéssel a helyi szélrendszerek is megerősödnek.

A szárazföld gyorsabban melegszik fel, mint a tenger.

A felmelegedő levegő emelkedni kezd a szárazföld fölött, és helyére a tenger felől hűvösebb levegő áramolhat.

Ez a tengeri szél, vagyis sea breeze.

Ez nem ugyanaz, mint a Meltemi, de összeadódhat vele.

Ezért lehet egy nyugodt reggelből szelesebb délután.

Mikor a legnyugodtabb általában a tenger?

Nyáron sok keleti parti strandon gyakran:

kora reggel és délelőtt

a legsimább a víz.

Ez különösen jó időszak lehet:

hosszabb úszáshoz,
gyerekekkel fürdéshez,
víz alatti nézelődéshez,
kajakozáshoz,
SUP-ozáshoz.

A vízfelszín ilyenkor kevésbé fodrozódhat, ezért a víz átlátszósága is látványosabbnak tűnhet.

Hogyan keletkeznek a hullámok?

A legtöbb tengerparti hullámot a szél hozza létre.

A folyamat egyszerűnek tűnik, de valójában rendkívül összetett.

A szél súrlódást gyakorol a vízfelszínre.

Először apró fodrok keletkeznek.

A szél folyamatosan energiát ad át ezeknek.

A hullámok:

nőnek,
gyorsulnak,
rendezettebbé válhatnak.

Három dolog különösen fontos:

1. A szél erőssége

Erősebb szél több energiát képes átadni.

2. Mennyi ideig fúj?

Egy ötperces széllökésből nem lesz ugyanaz a hullámzás, mint egy órákon keresztül tartó erős szélből.

3. Mekkora vízfelület fölött fúj?

Ezt nevezik fetchnek.

Minél hosszabb úton tud a szél akadály nélkül végigfújni a víz fölött, annál nagyobb hullámok fejlődhetnek.

A hullám nem ugyanaz, mint az áramlat

Ezt nagyon sokan összekeverik.

A hullám elsősorban energia továbbterjedése.

A vízrészecskék nem egyszerűen ugyanazzal a sebességgel utaznak a hullámmal együtt kilométereken keresztül.

Az áramlat viszont tényleges víztömegmozgás.

Vagyis:

hullám = energia mozgása

áramlat = víz mozgása

Természetesen a part közelében a kettő erősen kölcsönhat egymással.

Mi történik, amikor a hullám eléri a sekély vizet?

A mély vízben haladó hullám egyszer csak eléri a part előtti sekélyebb területet.

Az alsó része „érezni” kezdi a tengerfeneket.

A hullám:

lelassul,
rövidül,
egyre magasabbá válik,
végül megtörik.

Ez az a pillanat, amikor a hullám habzó taraja előrebukik.

A strand alakja nagyon sokat számít.

Lassan mélyülő homokos parton másképpen törnek a hullámok, mint meredeken mélyülő kavicsos vagy sziklás parton.

Miért lehet kellemetlenebb a kavicsos parton?

Egy meredekebben mélyülő parton a hullám energiája közelebb jut a parthoz.

Ezért előfordulhat, hogy még egy látszólag nem túl nagy hullám is erősen érkezik meg.

A visszahúzódó víz pedig magával mozgathatja a kavicsokat.

Ezért egy hullámos napon egyes kavicsos strandokon a vízből való kijutás nehezebb lehet:

különösen

kisgyermekeknek,
idősebbeknek,
bizonytalanabb mozgású fürdőzőknek.

Mi az a part menti áramlat?

Ha a hullámok nem pontosan merőlegesen érkeznek a partra, hanem ferdén, a megtört hullámok a víztömeget oldalirányban is mozgatják.

Ebből kialakulhat úgynevezett:

longshore current, azaz part menti áramlás.

Ilyenkor azt veszed észre, hogy bemész a vízbe egy napernyő előtt, úszol néhány percig, majd amikor visszanézel:

a napernyőd már 30–50 méterrel arrébb van.

Pedig úgy érezted, hogy egy helyben úsztál.

Ez nem feltétlenül veszélyes.

De fontos jelzés:

a víz mozog.

Mit tegyél, ha oldalirányban sodródsz?

Ne ess pánikba.

Ha csak enyhe part menti sodrás van, általában egyszerűen:

ússz vissza a parthoz,
sétálj vissza a kiindulási helyedhez.

Ne próbálj hosszú időn keresztül pontosan ugyanazon a ponton maradni az áramlással szemben.

Feleslegesen elfáradhatsz.

És mi az a visszahúzó áramlat?

Ez már fontos biztonsági kérdés.

A köznyelvben gyakran „beszippantó áramlatként” emlegetik, de ez félrevezető.

A szakmai elnevezés:

rip current, magyarul visszaáramló vagy partról kifelé tartó áramlat.

A mechanizmusa nagyjából így működik:

A megtörő hullámok vizet szállítanak a part felé.

Ez a víz azonban nem maradhat ott.

Valahol vissza kell jutnia a nyíltabb tenger felé.

Ha egy adott ponton koncentrálódik a visszaáramlás, kialakulhat egy keskenyebb, gyorsabb vízsáv, amely:

a parttól kifelé viszi a vízben lévő embert.

A NOAA meghatározása szerint a rip current egy keskeny, gyorsan kifelé haladó vízáramlás, amely megtörő hullámokkal rendelkező partokon alakulhat ki.

Lehúz a mélybe?

Általában nem.

Ez az egyik legfontosabb tévhit.

A visszahúzó áramlat elsősorban:

nem lefelé, hanem kifelé

mozgat.

A veszély abból származik, hogy az ember megijed.

Megfordul.

Teljes erőből elkezd a part felé úszni.

Az áramlat ellenében.

Elfárad.

Pánikba esik.

Ez vezethet veszélyes helyzethez.

A NOAA ezért kifejezetten azt javasolja, hogy aki ilyen áramlatba kerül, ne próbáljon mindenáron az áramlással szemben úszni.

Mit kell tenni, ha kifelé sodor a víz?

Az első szabály:

NE PÁNIKOLJ.

Próbálj fennmaradni a vízen.

Ne próbálj teljes erőből közvetlenül a part felé úszni, ha azt érzed, hogy semmit sem haladsz.

Inkább:

ússz a parttal párhuzamos irányba, hogy kijuss az áramlat keskenyebb sávjából.

Ha sikerült kijutni:

fordulj fokozatosan vissza a part felé.

Ha nem tudsz kijutni:

maradj a felszínen,
lebegj,
emeld fel a karodat,
kérj segítséget.

Ez összhangban van a nemzetközi strandbiztonsági ajánlásokkal.

Hogyan lehet felismerni a visszahúzó áramlatot?

Nem mindig egyszerű.

Néha azonban vannak árulkodó jelek.

Figyeld, van-e:

a hullámok között furcsán simább sáv,
sötétebb vízcsík,
hab vagy lebegő törmelék, amely kifelé mozog,
olyan keskeny terület, ahol kevesebb hullám törik.

Ez utóbbi különösen megtévesztő.

A laikus számára úgy tűnhet:

„Ott nyugodtabb a víz, inkább ott megyek be.”

Pedig néha éppen ez lehet a kifelé áramló víz útvonala.

Gyakoriak ezek Rodoszon?

Nem szabad úgy elképzelni Rodoszt, mint olyan partszakaszt, ahol állandóan veszélyes rip currentek működnek.

A sziget számos keleti parti öble augusztusban gyakran kifejezetten nyugodt.

A jelenség azonban fizikailag minden olyan parton kialakulhat, ahol megtörő hullámok és a víz visszaáramlását koncentráló partforma, homokpad, szikla vagy mesterséges építmény van jelen.

Ezért veszélyesebb lehet a helyzet:

nagyobb hullámzásban,
nyílt partszakaszon,
sziklák mellett,
mólók környezetében,
erősebb szél esetén.

A nagy tengeri áramlatok Rodosz körül

A part menti kis áramlatokon túl a nyílt tengeren nagyobb léptékű vízmozgások is zajlanak.

Rodosz közelében található a korábban említett Rhodes Gyre, vagyis rodoszi örvényrendszer.

Ez a kelet-mediterrán cirkuláció egyik ismert eleme.

A Copernicus Marine Service egész Mediterráneumra kiterjedő, órás felbontású áramlási előrejelzéseket és tengeri modelleket működtet, ami jól mutatja, hogy a felszín alatti vízmozgás folyamatosan változó rendszer.

Ezek a nagyobb óceanográfiai áramlatok azonban nem úgy működnek, mint egy folyó, amely hirtelen elkapja a fürdőzőt.

A strandon a turisták biztonsága szempontjából sokkal fontosabb:

a helyi szél,
a hullámzás,
a part menti áramlás,
az esetleges rip current.

Van dagály és apály Rodoszon?

Igen.

Csak sokkal kevésbé látványos, mint például az Atlanti-óceán partvidékén.

A Mediterráneumban általában viszonylag kicsi az árapály.

A modern óceanográfiai modellek természetesen kimutatják a fő árapály-komponenseket, de a mediterrán amplitúdók sok térségben mérsékeltek; ezért egy átlagos nyaraló számára a vízszint napi változása jóval kevésbé feltűnő, mint például Franciaország vagy Nagy-Britannia Atlanti-partján.

Ezért Rodoszon ritkán kell azon gondolkodni:

„Mikor jön be a dagály?”

Miért változik mégis a vízszint?

Mert nem csak az árapály számít.

A vízszintet befolyásolhatja:

a légnyomás,
a szél,
a hullámzás,
a regionális víztömegmozgás.

Erős szél például képes vizet „feltolni” egy partszakasz irányába.

Ezért rövid idő alatt is változhat valamennyit a part menti vízszint.

Prasonisi – ahol látványosan megmutatkozik a szél ereje

Rodosz legdélebbi részén található Prasonisi.

Ez a hely nem véletlenül vált a windsurf és kite egyik legismertebb rodoszi központjává.

A sziget déli csúcsánál a domborzat, a nyitott vízfelület és az uralkodó nyári szelek együtt olyan körülményeket teremthetnek, amelyek különösen kedveznek a szélhez kötődő vízi sportoknak. A helyi windsurfközpontok élő szélmérő rendszereket is működtetnek, éppen azért, mert a szél itt meghatározó tényező.

Tényleg két különböző tenger van Prasonisinél?

Gyakran így hirdetik:

„Az Égei-tenger és a Földközi-tenger találkozása.”

Turisztikailag látványos megfogalmazás.

Fizikailag azonban ennél érdekesebb történetről van szó.

A keskeny földnyelv két oldalának:

más a tájolása,
más a szélterhelése,
más lehet a hullámok érkezési iránya.

Ezért az egyik oldalon gyakran nagyobb hullámokat láthatunk, a másikon pedig nyugodtabb vizet.

Néhány száz méteren belül két teljesen eltérő strandélmény.

Miért szeretik Prasonisit a szörfösök?

Mert kis területen belül különböző körülmények találhatók.

Egy tapasztalt sportoló számára ez nagyszerű.

Egy kisgyermekes család számára viszont egészen más szempontokat kell figyelembe venni.

Ha erős szél fúj:

gyorsan sodródhatnak a felfújható játékok,
SUP-deszkák,
gumimatracok,
kisebb csónakok.

Ezért Prasonisin különösen fontos:

nem a strand szépsége alapján kell eldönteni, biztonságos-e bemenni.

A pillanatnyi körülményeket kell nézni.

Mit jelent a Beaufort-skála?

Rodoszon gyakran találkozhatsz ilyen kifejezésekkel:

3 Bft

5 Bft

6 Bft

Ez a Beaufort-skála.

A görög tengeri előrejelzésekben nagyon gyakori.

Nagyjából:

0–2 Beaufort: gyenge légmozgás, általában nyugodtabb víz.

3 Beaufort: már érezhető szél.

4 Beaufort: mérsékelt szél, látható hullámzás.

5 Beaufort: élénk szél, jelentősebb hullámok.

6 Beaufort: erős szél, fürdőzésnél már fokozott óvatosság indokolt.

A görög Nemzeti Obszervatórium Meteo szolgáltatása a tengeri előrejelzéseknél szélsebességet, Beaufort-erősséget és hullámmagasságot is közöl.

De a Beaufort-szám önmagában nem elég

Ez rendkívül fontos.

Egy 5 Beaufortos szél nem minden strandon ugyanazt jelenti.

Ha a szél:

a szárazföld felől fúj a tenger felé, akkor a strand közelében akár viszonylag sima is lehet a felszín.

Viszont egy gumimatracot vagy SUP-ot gyorsan kifelé sodorhat.

Ha ugyanekkora szél:

a tenger felől fúj a part felé, sokkal nagyobb parti hullámzás alakulhat ki.

Tehát mindig:

szélerősség + szélirány + strand tájolása

együtt számít.

A legveszélyesebb tévhit: „Ha nincs nagy hullám, nincs veszély.”

Nem igaz.

Szélcsendesebbnek tűnő vízen is lehet:

áramlás,
mélyülő tengerfenék,
sziklás rész,
kifelé fújó szél.

Különösen felfújható eszközökkel lehet veszélyes.

Egy gumimatrac nagy felületet ad a szélnek.

A fürdőző sokszor észre sem veszi, milyen gyorsan távolodik a parttól.

Ezért erős offshore, vagyis part felől a tenger irányába fújó szélben:

a gumimatrac használata kifejezetten rossz ötlet lehet.

Miért fontos a strandzászló?

Ha a strandon működik vízimentő szolgálat, mindig figyeld a zászlókat és a helyi utasításokat.

A zászlók jelentése országonként és strandrendszerenként kissé eltérhet, ezért ne kizárólag emlékezetből dönts.

Általános szabály:

a helyi vízimentő utasítása minden internetes cikket felülír.

Ha azt mondja:

ne menj be,

akkor ne menj be.

A NOAA strandbiztonsági ajánlása ugyanezt az alapelvet hangsúlyozza: indulás előtt ellenőrizni kell a körülményeket, és ahol lehetséges, vízimentő által felügyelt területen érdemes úszni.

Hogyan „olvasd” a tengert?

Néhány perc megfigyelés rengeteget elárul.

Mielőtt bemész:

állj meg a parton.

Nézd a vizet legalább 2–3 percig.

Figyeld:

1. Honnan érkeznek a hullámok?

Egyenesen?

Ferdén?

2. Vannak-e folyamatosan megtörő hullámok?

Minél erőteljesebb a törés, annál több víz kerül a part közelébe.

3. Mozog-e oldalirányban a hab?

Ez part menti áramlásra utalhat.

4. Látsz-e kifelé haladó habcsíkot?

Ez gyanús lehet.

5. Mit csinálnak a többi fürdőzők?

Ha mindenki hirtelen kijön, annak általában oka van.

6. Mit jelez a vízimentő?

Ez a legfontosabb.

Mikor jobb egyszerűen nem bemenni?

A tengerrel nem kell harcolni.

Vannak napok, amikor egy másik strand sokkal jobb választás.

Maradj inkább a parton vagy válassz védettebb helyet, ha:

erős szél fúj,
nagy hullámok törnek közvetlenül a parton,
piros zászló van,
a vízimentő tiltja a fürdést,
nehezen tudsz egyensúlyban maradni a sekély vízben,
a hullámok visszarántják a lábad alól a kavicsot,
kifelé sodró vízmozgást érzel.

És ha Falirakiban rossz a tenger?

Rodosz egyik óriási előnye:

mindig van másik oldal.

Ha Falirakiban szokatlanul hullámos a víz, elképzelhető, hogy egy másik keleti öböl:

Ladiko,
Anthony Quinn,
Kallithea

védettebb.

Ha a nyugati part nagyon szeles, a keleti oldal gyakran lényegesen nyugodtabb lehet.

Ezért autóval utazva érdemes mindig ránézni a szélirányra és a hullám-előrejelzésre.

Melyik part milyen karakterű augusztusban?

Faliraki

Gyakran:

nyugodt vagy enyhén hullámos.

Jó választás:

családoknak,
úszóknak,
gyerekeknek.

Kallithea

A kisebb öblök és sziklás partforma miatt sok helyen védett.

Viszont:

a tengerfenék sziklás lehet.

Ladiko

Kicsi, védett öböl.

Sok nyári napon kifejezetten nyugodt.

Anthony Quinn Bay

Sziklás öböl, amely látványosan védettnek tűnhet.

A víz gyakran tiszta és nyugodt, de a sziklák miatt:

vízicipő ajánlott.

Tsambika

Nagyobb, nyitottabb homokos strand.

A víz sok napon kellemes, de erősebb időjárási helyzetben jobban hullámozhat, mint egy apró, zárt öböl.

Stegna

Viszonylag védett keleti partszakasz.

Gyakran kellemes fürdőhely.

Lindos

A környező öblök sok esetben jól védettek.

Ezért augusztusban gyakran nagyon nyugodt víz fogadja a látogatókat.

Afandou

Hosszú, nyíltabb partszakasz.

A mélység gyorsabban változhat, ezért kevésbé „medenceszerű”, mint Faliraki egyes részei.

Ixia

Teljesen más karakter.

Gyakrabban:

szeles,
hullámos,
sportos.

Aki tükörsima tengert keres, annak nem feltétlenül ez lesz a kedvence.

Ialyssos

Hasonló Ixiiához.

A szél miatt rendkívül népszerű a vízi sportok szerelmesei között.

Prasonisi

A legváltozatosabb.

Egyik oldalon nyugodtabb, másikon hullámosabb víz is kialakulhat.

Mindig az aznapi körülmények alapján dönts.

Gyerekekkel melyik víz a legbiztonságosabb?

Nem létezik olyan strand, amely minden körülmények között 100%-osan biztonságos.

Gyerekekkel azonban érdemes olyan helyet keresni, ahol:

lassan mélyül a víz,
kisebb a hullámzás,
nincs erős szél,
lehetőleg van vízimentő,
könnyű ki- és bemenni.

Faliraki számos része ezért nagyon jó családi választás lehet.

De még sekély vízben is:

egy kisgyermek mindig legyen karnyújtásnyi távolságban.

Ne bízd a biztonságot az úszógumira

Az úszógumi:

nem életmentő eszköz.

Ugyanez igaz:

gumimatracra,
felfújható flamingóra,
strandjátékokra.

Szélben ezek pillanatok alatt eltávolodhatnak a parttól.

Különösen veszélyes lehet, ha egy gyermek megpróbál utánuk úszni.

Ha elszáll egy játék:

hagyd elmenni.

Egy gumimatrac sem ér annyit, hogy valaki veszélybe sodorja magát érte.

Miért fontos a hullám-előrejelzés?

Mert az égbolt megtévesztő lehet.

Lehet:

ragyogó napsütés,
felhőtlen ég,
33 °C,

miközben a tenger kifejezetten hullámos.

A jó idő nem automatikusan jelent nyugodt tengert.

A görög POSEIDON rendszer külön:

időjárási,
hullámzási,
tengeri állapot,
óceáni

előrejelzéseket biztosít a görög tengerekre.

Ezért hajókirándulás vagy távolabbi strandolás előtt nemcsak az időjárást érdemes ellenőrizni.

Nézd meg:

a szelet és a hullámzást is.

A tenger folyamatosan változik

Ez talán a legfontosabb tanulság.

Nincs olyan, hogy:

„Falirakiban mindig nyugodt a tenger.”

Vagy:

„Ixiában mindig nagyok a hullámok.”

Vagy:

„Prasonisiben mindig ugyanaz az oldal hullámos.”

Ezek általános tendenciák.

A tenger aktuális állapotát mindig az aznapi:

szélirány,
szélerősség,
korábbi időjárás,
hullámzás,
helyi partforma

határozza meg.

Reggel 8 óra – Faliraki

Képzeljünk el egy tipikus augusztusi reggelt.

A nap már magasan jár.

A levegő meleg.

A strand még nincs tele.

A vízfelszín szinte sima.

A sekély vízben jól látszik a homok.

Néhány méterre apró halrajok mozognak.

Ideális idő:

úszásra,
gyerekekkel fürdésre,
snorkelre.

Délután 15 óra – Ixia

A nyugati oldalon közben teljesen más világ lehet.

A szél megerősödött.

A vízfelszín fehér tarajokat mutathat.

A parton windsurfdeszkák sorakoznak.

A hullámok ferdén érkeznek.

A víz oldalirányban is mozog.

Ugyanaz a sziget.

Ugyanaz a nap.

Mégis teljesen más tenger.

Délután 17 óra – Prasonisi

A szél végigsöpör a földnyelven.

Az egyik oldalon sportolók keresik a hullámokat.

A másikon sokkal nyugodtabbnak tűnik a víz.

Egyetlen panorámából megérthetjük Rodosz tengerének lényegét:

a tengert nem önmagában kell nézni.

A tenger együtt él:

a széllel,
a parttal,
a szigettel,
a légkörrel.

Ha csak tíz dolgot jegyzel meg ebből a fejezetből

Rodoszon a nyári szél alapvetően meghatározza a tenger állapotát.
A Meltemi jellemzően északi irányú nyári szélrendszer.
A nyugati part általában szelesebb és hullámosabb.
A keleti part – beleértve Falirakit – gyakran nyugodtabb.
A reggeli órák sokszor nyugodtabbak, mint a délután.
A hullám és az áramlat nem ugyanaz.
A ferdén érkező hullámok part menti sodrást hozhatnak létre.
Visszahúzó áramlat esetén nem szabad pánikszerűen közvetlenül a part felé úszni.
Gumimatraccal az offshore szél különösen veszélyes lehet.
Mindig az aznapi tenger állapota fontosabb, mint az, amit tegnap ugyanazon a strandon tapasztaltál.

A rodoszi tenger egyik legfontosabb szabálya

Talán egyetlen mondattal lehetne összefoglalni ezt az egész fejezetet:

Ne félj a tengertől – tanuld meg figyelni.

A Földközi-tenger Rodosz körül augusztusban legtöbbször csodálatos fürdőhely.

Meleg.

Tiszta.

Sok partszakaszon nyugodt.

De nem úszómedence.

A víz mozog.

A szél változik.

A hullámok erősödhetnek.

Az áramlatok iránya változhat.

Ha megtanuljuk felismerni ezeket a jeleket, nemcsak biztonságosabban fürdünk.

Sokkal jobban megértjük magát Rodoszt is.

Köszönöm, hogy Ön is támogatja munkámat!